K/Rémes hármas. Gondolom, nem én
leszek az egyetlen, aki ezzel a szójátékkal fog élni a film megnézése és
elemzése után-alatt. Önbecsülésem védelme érdekében annyit szeretnék leszögezni
rögtön az elején, hogy Reese Witherspoon neve hallatán meg sem akartam nézni
ezt a pudingot. Éppen elég volt nekem a Dr. Szöszi első része (a második részre
nem is voltam kíváncsi)… amiben ugyanezt a szerepkört játszotta el.
Röviden a tartalomról: egy
német-orosz alapon álló szervezet Hong Kongban galibát csinál, melynek
orvoslására egy angol-amerikai és egy amerikai titkos ügynököt küldenek. Azt
hiszem, ezek alapján legyinthetünk egyet a mozifilm komolyságát illetően.
Ugyanis a másfél órából 4 perc akció és 3 perc humor veszi ki a részét, míg a
többi az unalmas, vontatott, high-tech feeling enyészetét fogja képezni. A
szereposztást azért eltalálták, ugyanis a karakterek megformálását mindenki el
tudta sajátítani, ami hollywoodi mércével mérve is maximum 2-es szint (egy
fokkal magasabb a hőbörgő majmoknál). Továbbra sem tudom elhinni, hogy a fent
említett két titkos ügynök Tuck (Tom Hardy) és Frank (Chris Pine) egész nap
chatelnek, majd miután mindketten ugyanabba a csinos szőke Laurenbe (Reese
Witherspoon) szeretnek bele, egy egész CIA-FBI akciócsoportot állítanak
egymásra, hogy egyikük se tudja meghágni (hahaha) a szabályokat.
Sajnos Reese 32 fogas, enyhén
ráncos mosolya sem tud meggyőzni arról, hogy a kezdeti szőkés szerepe után,
kicsit is komolyan vegyem. Hiába öregszik meg a vásznon, nekem ugyanaz a
semmitmondó, buta, szőke, másod-mellékszereplős színésznő marad, mint amilyen remekbe szabott szerepekbe bújtatták eddig.
Inkább romantikus, majdnem
vígjáték ez, mint akciófilm, de abból is a felejthetőbb fajta. Nem tudok
megbarátkozni továbbra sem ezekkel a tucat filmekkel. Nem akarok én folyton
negatív értékelésekbe bocsátkozni, de kihozzák belőlem a vérengző
filmszadizmust. Ütöm, vágom ahol érem, pedig inkább lennék kenyérre kenhető,
mintsem utálatos nyálcsorgató film-soviniszta. Kénytelen vagyok nevetni azokon a
poénokon, amiket már huszonkétszer (más produkciókban) ellőttek. Nem tehetek
mást, mert erre kényszerítenek. Persze vannak a filmben 23 illetve 25ször elsütött
poénok is, de ezeken (esküszöm) már nem tudtam még csak elmosolyodni sem. Továbbra
is várom az új ötleteket és meghatározó jellemvonásokat, amiket még
kisgyerekként vígan újságoltunk egy-egy film láttán egymásnak az iskolában (Rablótámadás,
kezeket fel… te mondd, a te hangod mélyebb.)
Nem maradt más hátra, mint az
összegzés. Lényegtelen, semmitmondó akció és még úgyabb romantika. Könnyen emészthető
és követhető logika (talán, hogy a szőkék is megértsék?) Láblógatás és popcorn
dobálás közben egy-két felszisszenés, unatkozó facebookozók a nézőtéren,
ameddig a szem ellát. Persze tudom, hogy a mobilt ki kell kapcsolni az
előadások ideje alatt, de sokszor megfordult az agyamban, hogy talán a székben
ülve, én is inkább telefonon keresztül rakom közzé eme értékelésemet.
Ajánljuk-e a filmet? -Nem-
(színes, magyarul
beszélő, amerikai akció-vígjáték, 98 perc, 2012 (16) )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése