Egy újabb résszel bővült az
immáron szappanoperának is nevezhető Underworld. Nem csak azért, mert lesz
folytatás, hanem azért is, mert a kiteljesedni látszó történet egyre
szövevényesebb. Azt már megszoktuk, hogy a folytatásos történetek
vérfrissítéseként (hehehe) apró adagokban egy-egy sorsfordító elemet
csempésznek a sorok közé, de a mostani meglepi adagot, már a harmadik részben
elhintették.
Mostanra már nem csak emberek
harcolnak vámpírokkal és vérfarkasokkal, hanem likánok harcolnak vámpírokkal és
hybridekkel, akik ellen az emberek is szövetkeznek a vérszívókkal. Aztán
biztosra vehető az is, hogy mindenki fog mindenki ellen harcolni, és ha a
forgatókönyvírók elveszítik a fonalat, azért valami csak ki fog alakulni, hogy
béke legyen a földön. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy „csak az íze
kedvéért” egy teljesen új fajt létrehoznak, mondjuk egy
ember-vámpír-likán-hybrid egyveleget, amik már az univerzumban fognak
megküzdeni egymással, amolyan Dragon Ball feelinget sugallva. A vérfröcskölésen
kívül (mert ugye ez szerves részét képzi a vámpíros filmeknek) csak a
golyózáport tartom irreálisan feleslegesnek. Erről nekem a Robotzsaru jut
eszemben, ahol lépten, nyomon (talán még a Rambo filmeket is meghazudtolva)
repkednek a lőszerek. Lövünk mindenre, ami mozog, vagy lélegzik, vagy csak
gondoljuk, hogy ott van. Nem számít, hiszen akkora lőszerkészletet halmoztak
fel a vámpírok, hogy egy teljes világháborút képesek lennének megállás nélkül végigpuffogtatni.
Persze fogynak a tárak és ez jól látható (piros pont), ahogyan az is, hogy
Selene (Kate Beckinsale) guggolásból elképesztően sokszor tud szexisen felállni.
Az már csak hab a tortán, hogy bőrszerkója mindig tisztán „csillog” az
éjszakában is, hiába szántja fel a film elejétől a végig a díszletet és
fröcskölik tele percről percre vérrel. Akcióban és fordulatokban nincs hiány
(ez kifejezetten tetszett). Nincs kegyelem és finomkodás. Reped a csont, és aki
hebegni mer egyenes beszéd helyett, annak a feje, akaratlanul is felkenődik
nonfiguratív mintaként valamelyik kocsi szélvédőjére. Sokkal többet nem tudunk
meg ezúttal sem, mint amennyit feltétlenül tudnunk kell (úgyis elfelejtenénk),
hiszen, ha a film elején nem foglalnák össze az eddig történteket, talán mi
magunk is elvesznénk a részletek között. Nyilván nem egy negyedik résszel kell
kezdenünk az Underworld-ot, de aki nem szeretne több időt rászánni az
ember-vámpír-vérfarkas-hybrid szerelmi négyszögre, annak némi segítséget adhat
a film elején lévő összefoglaló rész. Visszatérve a mondanivalómra, aki meg
akarja érteni a film lényegét, az kezdje szépen az elején. Nem szeretnék több
konkrétumra kitérni a filmből, vegyük inkább kedvelhetőség szempontjából
figyelembe a filmet. Kedvelhetjük azért, mert a kidolgozott akciójelenetek egymásra
épülnek. A sötétben játszódó képkockákban nem veszünk el. Mindig látjuk, hogy
mi történik, és nem mi magunk próbáljuk elhitetni a mellettünk ülővel, hogy az
valójában mi is akart lenni. Gondolom ez a 3D megvalósítás miatt is hatványozottan
érthető, de igazát tekintve teljesen harmadlagos „háromdéről” beszélünk. Ha a
DVD-t megvásárolva odahaza nézzük a filmet (3D szemüveg nélkül) és megkérjük
akár a kishúgunkat, hogy a harcjeleneteknél (oldalról, a képbe nem beleállva,
szemünk irányába) egy flakon ketchupot spricceljen, ugyanazt az érzést érhetjük
el. Ha esetleg, még jóban is vagyunk vele… olykor, teljesen váratlanul
megijeszthet, már-már 5 vagy akár 6D-t is elkönyvelhetünk.
Nem maradt keserű a szánk íze a
film befejezése után sem. Ettől úgy sem lesz jobb, csak bonyolultabb. Akinek
nem tetszenek a vérszívós filmek, azok nézzenek Twilight-ot. Akiknek pedig
tetszik, azoknak a következő, sőt azutáni rész is imponálni fog. Nem kaptam
vérszemet, de vérveszteség lenne, ha kihagynám a soron következő Selene és a
farkast.
Ajánljuk-e a filmet? -Igen-
Szubjektív értékelés: -8/10-
(színes, magyarul
beszélő, amerikai akció-horror, 89 perc, 2012 (18) )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése