2011. június 17., péntek

Boncasztalon a -Kung Fu Panda 2 - / Kung Fu Panda 2 /

Lássuk a medvét! Eme frappáns kezdéssel neki is látok a túlsúlyos pandamaci elemzésének. Immár másodjára csodálhatjuk meg a küzdeni tudásnak ama szegletét, melyben nem baj ha esetlenek és hájasak vagyunk, mert barátaink megoldanak mindent. Így, kicsit tanácstalanul próbálok meg állást foglalni főhősünk, Po kapcsán. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy magamtól, esetleg hirtelen felindulásból, soha nem néztem volna meg ezt a részét sem de, hogy már túl vagyok rajta kicsit fellélegezhetek.
Továbbra sem vagyok képes megérteni azt a gondolkodásmódot, ami arról szól, hogy küldjünk el valakit egy olyan probléma megoldására, amit esetleg maga a mester, Shifu is képes lenne megoldani röpke 4-5 perc alatt. Igaz, akkor nem lenne egy egész estét betöltő történet a Kung Fu Panda 2-ből. A belső békét kell megtalálnia Po-nak, hogy utána bármilyen ellenfelet le tudjon győzni. Ez még a legnagyobb és legelhivatottabb harcosoknak is legalább 50 évébe kerül, de nem akarunk a ló túloldalára esni, így debella macinknak nincs ennyi ideje. Ezek tudatában kérdem én: Nem túl nagy kockázat olyas valakit harcba küldeni, akinek nagyobb az étvágya, mint küzdeni tudása? Ezek szerint nem. Azt mondjuk nem vettem figyelembe, hogy Po segítőtársai is hamarabb megoldották volna a problémát, ha nem kell folyton a pandamacit kihúzni a csávából, amibe önmagától keveredik. Így nem is meglepő, hogy Tigris kicsi pihenőre küldi főhősünket és megpróbálja saját kezébe venni a történet megoldását. Ez így is van egészen addig, amíg 2 perc elteltével ismét szembesülnie kell azzal, hogy Po megint nekikezdett önmegsemmisítő tervének. Ha már a fejünket fogjuk a végeláthatatlan kung fu fogásoktól és ide-oda röpködésektől jól esne, ha végre mást is csinálnának mesehőseink egymás és ellenfeleik csépelésénél. Erre azonban semmi esélyünk, mi nézőknek, mert ez az egész mese csak a non stop szaladgálásról és harcjelenetekről szól. Nem is csoda, hogy 12-es karikát kapott. Ennek tudatában sajnos a kis gézengúzok kénytelenek lesznek kihagyni a második részt. Akkor kinek készítették a filmet? A kicsik nem nézhetik, a nagyok nem fogják, az idősek pedig inkább kint kukoricáznak az előtérben, amíg a rejtélyes X közönség bent végigszenvedi a közel másfél órát. Egy említésre méltó momentuma azért van a második fejezetnek, nevezetesen, hogy néhány vicces, humoros, poénos elem néhol akad. Az érzékeny pontom ezt az alkotást is eléri, sajnos folytatni fogják... Valahogy a film elejétől éreztem, mert nem sok hangsúlyt fektettek egy esetleges lezárásra és ahogy telt a végeláthatatlan játékidő egyre szembetűnőbb lett számomra. Ha így folytatódik, a következő rész 16-os, utána 18-as karikát fognak majd feltüntetni. Mi lesz vajon utána? Sztori nem, humor pláne, hogy nem...esetleg még több erőszak és erotika? Tigris a rúdon, miközben valahol a képen egy sáskát nyúznak meg? De nekem nem tisztem, hogy irányt mutassak, inkább csak el kellene gondolkozni azon, hogy hova tovább.
A moziteremből kisétálva próbálom elemezni a rejtélyes X közönséget, de annyira vegyes, hogy nem is igazán tudnék pontos megfogalmazást adni róla. Lényeges dolog azonban, hogy több női nemet látok, mint igent. Ezek szerint nem csak én éreztem magam átverve, hanem olyanok is, akik némi bizalmat fektettek a második részbe. Persze olyanok is voltak, akik azt sem tudták mit néznek, csak némi kikapcsolódásra vágytak. Mivel nem esti vetítésen voltam, így akadt némi látványosság a plázában a mese után. Figyelmemet felkeltette egy bájos női koszorú, átgondolva esélyeimet, kung fu pandás ajándéktárgyak hiányában, feléjük veszem hazavezető utam első szakaszát és megpróbálok valami értelmeset nézegetni addig is.


Szubjektív értékelés: -3/10-
(színes, magyarul beszélő, amerikai animációs film, 90 perc, 2011 (12) )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése