Kritikus pont - Elhajlási engedély / Hall Pass /

Távozz tőlem kísértő, menj már, menj már, menj, menj, menj, menj! Nemcsak, hogy borzasztó, de teljesen felesleges, tucat filmről van szó. Ezzel már akkor is tudatosultam, amikor feltűnt, hogy nem kell megverekedni az utolsó mozijegyekért. Sőt! Próbálok megbarátkozni a gondolattal, de kezdjük az elején, egészen pontosan a címnél. Elhajlási engedély? Tényleg van ilyen? Vagy ez csak egy újabb amerikai hóbort? Adok egy hét kimenőt a házasélet alól és azt csinálsz, amit csak akarsz. Hmm. Első nekifutásból remekül hangzik, bárkivel lehetek és bármit tehetek vele. De vajon az ideiglenes partnerek is így gondolják? Persze, hogy nem!
Jómagam úgy gondolom, hogy Owen Wilson-ra nem szabad egy egész sztorit alapozni. Hiszen nem egy olyan, - régebbi filmjeit figyelembe véve – karakter, aki képes végig a figyelmet megtartani. Kicsit sem esetlen, nem vicces, nem bugyuta, márpedig ezek elengedhetetlen kellékei a vígjátékoknak. Tipikus másod-, vagy harmadszereplős karakter. De a film készítői máshogy gondolták, persze tévedtek. Nem is kicsit! Főhősünk tehát erős melléfogásnak bizonyult éppúgy, mint a mellékszereplők: Christina Applegate, Jason Sudeikis és Jenna Fischer.
A filmet tekintve sem beszélhetünk lényeges momentumokról. Hőseink kapnak 7 nap eltávot a családias légkörből. Bámulatos a hét lebontása: esznek, füveznek, alszanak, próbálkoznak és az utolsó előtti nap majdnem sikerül becsajozniuk. De, amikor elérkezik a pillanat, mindkettejükben tudatosodik, hogy mennyire szeretik a párjukat és nem lennének képesek megcsalni őket. Ehhez hozzátenném, hogy a hét nap során sem volt egy olyan pillanat, amikor képesek lettek volna rá. Szexista poénok és látványok színesítik az amúgy is szürke gondolatvilágot, de nem emelnek a színvonalon semmit. A nézőtéren is szórványos mosoly tapasztalható, talán egyszer sem volt hosszan tartó röhögő görcs. Miért is lett volna? A film nem adott rá okot, magától meg senki sem vadul be… a kezek is a paplan felett voltak végig. A film befejezése tartalmaz némi humort, de ez sem a főhősöknek tudható be.

Befejezésképpen ajánlani tudom a hétvégi mesehősöket animált formában. Talán ők jobban meg tudják mozgatni a nevető izmokat, mint Owen és társai. Őszintén, ezt a filmet inkább nem ajánlanám a humort kedvelő egyéneknek, inkább olyan unatkozó pasiknak, akik nem egyedül ültek be megnézni a filmet és a vetítés után tudnak még mit kezdeni az éjszakában. A csalódottságom mérhető volt és egy gúnyos mosollyal, mozijegyemet összegyűrve, magam mögött hagytam kedvenc mozitermemet.

Ajánljuk-e a filmet? – Nem

(színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 105 perc, 2011 (16) )